regio UE GR MDRAP sdp fonduri_ue
Search

A Kis-Küküllő (németül Kleine Kokel, románul Târnava Mică) és a Nagy-Küküllő összefolyásából keletkezik Balázsfalvánál a Küküllő folyó.

A Görgényi-havasokban lévő Bucsin-hágóban ered, és a hossza 191 km.

A Kis-Küküllő felső folyásának vidéke, amely magában foglalja Erdőszentgyörgy, Szováta városokat és Balavásár, Gyulakuta, Székelyvécke, Havad, Makfalva, Kibéd, Sóvárad, Etéd, Parajd községeket és az ezekhez tartozó falvakat, Maros megye dék-keleti részén helyezkedik el, az ország központi-északkeleti övezetében, az Erdélyi-medence középső részén.

Földrajzi jellemzők

A terület a Kis-Küküllő völgyében található, a Kis-Küküllő felső folyásának vidékén, amely a Küküllőmenti-dombvidéknek és a Keleti-Kárpátok piemontjainak kapcsolattartási pontja. A terület domborzata dombos övezetre jellemző, nagy meredek részekkel, mélységi erózióval, földcsuszamlásokkal váltakozva. A környező dombokat erdők borítják.

A terület egy medencében és 500 métert meghaladó dombokon helyezkedik el, a domborzat pedig a különböző földtörténeti korszakok által előidézett változások nyomait viseli, ami a vízpartok beomlásából, kavics-, és homokrétegek, agyag, homokkő lerakodások vízszintes elosztású, különböző vastagságú rétegein észlelhető.

A terület a Kis-Küküllő dombság része, amely Felsőgyógy völgyétől a Nyárád völgyéig terjed, magában foglalva nemcsak a Kis-Küküllő völgyében elterülő helységeket, hanem részben a Nagy-Küküllő és a Nyárád vízgyűjtő medencéinek egy részét is.

A Kis-Küküllő az idők folyamán újabb medreket mosott, amelyek nyomai ma is nagyon jól láthatóak, a mezőgazdasági munkáknak köszönhetően viszont részben módosultak. Mára a folyó medre viszonylag egyenes, kevés kanyargós résszel, eléggé sebes sodrással, ami az építési anyagok, homok, kavics folyóból történő kivonásának tulajdonítható, ezzel megakadályozva újabb medrek kialakulását.

A terület talajának erősen agyagos összetétele, melyet csak egy nagyon vékony talajréteg fed, gyakori földcsuszamlások okozója.

Az övezet földgáz forrásokkal rendelkezik, az altalaj sótelepekben, üledékes kőzetekben gazdag - kavics, homok -, amelyek nyersanyagként vagy előregyártott anyagként felhasználhatóak az építőiparban.

Éghajlati adottságok

A hazánkra jellemző mérsékelt övi, átmeneti jellegű kontinentális, sokféle árnyalatú éghajlat keretén belül a terület a hegyes, erdős vidékek mérsékelt kontinentális éghajlati övezetébe tartozik.

Általában a meleg nyarak és a hideg és csapadékos telek jellemzik, a terület hegyalatti övezetben, a dombok lábainál való elhelyezkedése folytán.

Az évi átlaghőmérséklet 8-9 °C, a településeken a leghidegebb hónap a január, - 5,1 °C-kal, a legmelegebb hónap pedig a július, az e havi átlaghőmérséklet 18,7 °C.

Légköri csapadék

A légköri csapadékmennyiség egységesen osztódik el, kontinentális jellegű változatossággal, a legesősebb időszak a tavasz vége és a nyár kezdete, a legtöbb csapadék júniusban, 98 mm-es értékkel, míg a legkevesebb az év téli időszakában van. A legkevesebb csapadékok februárban mérték, 30 mm értékkel.

A légköri csapadék évi átlaga 600-700 mm között változik, erősebb a tavaszról a nyára történő átmenet időszakában, és gyengébb a tél idején. A csapadékos napok száma évente 115-125.

Az ország központi részén való elhelyezkedésének köszönhetően, Maros megye ezen területének időjárását az év legnagyobb részében a nyugat és észak-nyugat felől érkező légmozgások befolyásolják. A szél általános megjelenése 31%-os. A szél átlagsebessége ebben az övezetben 2,4 m/s. A leggyakoribb és legerősebb széllökések februárban észlelhetőek, de az időszakosan visszatérő szeles időszak a nyár végéig jellemző. A szélsebesség ősszel és nyár elején a leggyengébb.

A táj éghajlati adottságai kedveznek a gabona- és gyümölcstermesztésnek, néhány helybéli lakos pedig sikeresen gyakorolta a szőlőtermesztést is.

A földfelszín alatti erőforrások:

− ki nem termelt kénes ásványvíz,

− ki nem termelt termálvíz,

− az agyag, a tégla- és cserépgyártás alapanyaga,

− sósvíz.

localitati si retea hidro

Hidrogeológiai adottságok

A földfelszín alatti víz szabad szintű víztartó komplexumként van jelen, a megfigyelés pillanatában a hidrosztatikus szintje -0,4 -1,1 m mélységű, mind hordalékos lerakódásokban, mind pedig durva piroklasztikumokban.

A felszín alatti víz teljes mértékben csapadékból származik, nagyarányú beszivárgás folytán, a terület áteresztőképességének köszönhetően. A folyó közelében szoros összefüggés van a folyó vize és a felszín alatti víz között, az időszakos, idényi változatosság függvényében. A kölcsönös táplálás mind az árral szemben, folyás mentében, mind pedig sugárirányban történik. A talaj szerkezetének és magas áteresztőképességének köszönhetően feltételezhető, hogy felszín alatti hidrodinamikus áramlatok vannak, különösen a Kis-Küküllő Kis-Ágának közelében.

Ezen a területen a Kis-Küküllőt vizét esővíz és hó táplálja, tavasszal maximális mennyiséggel, télen pedig minimálisan, amikor a vízellátást nagyrészt a felszín alatti víz biztosítja.

Az altalaj erőforrásai: ki nem termelt kénes ásványvíz, ki nem termelt termálvíz és sósvíz.

Felszíni vizek

A terület vízhálózatát a Kis-Küküllő folyó és ennek mellékfolyói alkotják. A Kis-Küküllő folyó a Görgényi-havasokban ered, a forrása a tengerszint feletti 1.190 méter magasságban, az összefolyásnál pedig a tengerszint feletti 255 méter magasságban található. 25 mellékfolyója van, és 37 településen halad keresztül, hosszúsága 191 km.

A folyó vizének a minősége I. osztályú, amelynek időnként magas klorid ion és nátrium ion értéke a Parajdi Sóbányának tulajdonítható.

A Küsmöd-patak a Kis-Küküllő folyó vízgyűjtő területének legnagyobb hozamú mellékfolyója.

A Bözödújfalusi-víztározó

Az 1975-1990 közötti időszakban épült fel a gát, ezt követően jött létre a Bözödújfalusi-víztározó, amelynek Bözödújfalu település esett áldozatul. A lakosságot kiürítették, a falut pedig elárasztotta a víz.

1988. nyara óta a tó vize alatt fekszik száz ház, egy orvosi rendelő, egy óvoda és az Unitárius Templom. 2014. nyaráig csak a víz által teljesen el nem lepett, dombon épült Katolikus Templom létezett, azonban 2014. júniusában a szerkezete megadta magát, és a tóba omlott.

Ennek a gátnak a célja a folyás mentében elhelyezkedő övezetek és Dicsőszentmárton város árvízvédelme volt, a város ipari- és ivóvízellátása, távlatilag pedig a tóval szomszédos települések árvízvédelme volt. A tavat összesen 31 millió m3-rel töltötték fel, amelyből 14 millió m3 hasznos mennyiséget vízellátásra és hidroenergetikai felhasználásra. A Bözödújfalusi-víztározó ökológiai, de emberi használat szempontjából is jó minőségű. A vízfelület kb. 150 ha.

A Bözödújfalusi-víztározóban, a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság a Maros Megyei Vadász és Horgász Egyesülettel együttműködve, már 1996-ban egy haltelepítési programot indított. A tóban újra megtalálhatóak a következő halfajok: csuka, süllő, ponty, szivárványos pisztráng, kérész, dévérkeszeg, balin, bodorka, vörösszárnyú keszeg, sügér, fitofág ponty, amur, stb.

Növényvilág

A nagyrészt a Kis-Küküllő folyóteraszain, egy viszonylag jól fejlett medencében lévő, helyenként a 450 méter magasságot is meghaladó hegyekkel körülvett területet, elhelyezkedésének köszönhetően, túlnyomórészt lombhullató erdők, kis részben pedig fenyvesek borítják. Ezen lombhullató fajtákon kívül, kisebb arányban megtalálhatóak a bükk, gyertyán, szil, juhar és kőris fajtákból kialakult vegyes erdők is, amelyek a lombhullató erdők 9%-át teszik ki. A medence rónáin mezőgazdasági területek és másodlagos rétek húzódnak.

Ligetes erdők (tölgyesek és bükkösök) állatvilága

Az antropogén tényezők által erősen érintett emlős állatvilág túlnyomórészt rágcsálókból áll, amelyek közül megemlítjük a sárganyakú erdeiegeret, a mókust, a különféle peléket (Glis glis – nagy pele, Dryomys nitedula – erdei pele, Muscardinus avellanarius – mogyorós pele, Eliomys quercinus – kerti pele), a nedvesebb helyeken a vöröshátú erdeipocok is fellelhető. A többi emlős közül megtalálható az őz, a dámszarvas, a borz, a nyest, a vaddisznó, a róka és a nyúl.

A bükkerdőkben és lucfenyvesekben fellelhető a medve, a farkas, a róka, a hiúz, a mókus, a vaddisznó, valamint számos madárfaj; a medencei területen megtalálható a mezei nyúl, a róka, a farkas, a görény, stb.

A nagyobb számban előforduló madarak közül megtalálható a vadgalamb, a gerle, a rigó, az énekes rigó, a kenderike, a halvány geze, óvilági poszátafélék, a kakukk, a harkályfélék közül fellelhető a hamvas küllő és a nagy fakopáncs. Vadászati célból meghonosították a kaukázusi eredetű fácánt. A jellegzetes nappali ragadozó madár a galambász héja és a réti héja. A strigid baglyok közül a macskabagoly él itt.

A hüllőfajok ritkák ezen a vidéken, nagyon ritka a vipera, valamivel gyakoribb a lábatlan gyík. A kétéltűek közül az erdei békával találkozhatunk.

A Küküllők dombsága – Nyárád völgye Romániában a Natura 2000 ökológiai hálózat szerves részének nyilvánított különleges védett területek. A terület bükk- és tölgy lombhullató erdőkkel borított részeket, legelőket és kaszálókat, valamint mezőgazdasági területeket foglal magában. Számos közösségi jelentőségű madárfaj fontos élőhelye.