regio UE GR MDRAP sdp fonduri_ue
Search

A búni Bethlen-kastély

A búni földek a XVI. században a Balázs ági (+ 1536) Bethlen család uralma alatt álltak.

A családnak számos kastélya és udvarháza volt Erdély területén. Ezek közé tartoztak a keresdi, a bethleni, a bethlenszentmiklósi és az alsórákosi kastélyok. Ma a búni kastélyt történelmi emlékműként tartják számon.

A kastélyt, amely napjainkban sajnos romokban áll, 1617-ben építették Bethlen Farkas udvari főkapitány, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) tanácsosa, Küküllő vármegye főispánja és „dézsmaszedő” kívánságára. Ez tűnik ki abból az elveszett latin írásból, amelyet a dél-keleti torony falába befoglaltak.

A kastély tulajdonképpeni épülete késő reneszánsz stílusban épült, de láthatóak rajta barokk stílusjegyek is. A kastély téglalap alaprajzú, belső udvar nélkül, négy sokszögű toronnyal, három szinttel a kastély négy sarkán. Abban az időben a nemesi családok lakhelyének meg kellett felelnie a kérelmeknek, mind kényelmi, mind pedig védelmi szempontból. A központi épület tetőszerkezetének meredek lejtése volt, a fő homlokzat el volt választva a korinthoszi oszlopfős pilaszterek közé fogott lapos boltívű külső csarnokoktól, a mellvéd kőből épült, az ablakok és az ajtók keretei a késő reneszánsz stílusra utalnak. Az alagsor helyiségei boltívesek, domborműves félhenger alakú boltívekkel.

Az 1848-as forradalom idején a kastély állapota nagyon leromlott. Az 1860-as, 1870-es években a búni Bethlen család kastélya a Szentkereszti család tulajdonába került, ezt követően pedig az állam tulajdonába került, és raktárként és irodákként használták. A kastély lassan pusztulásnak indul. 1970-ben a Nagy-Küküllő folyó elárasztja a kastélyt, a földszintet majdnem teljes egészében ellepi a víz által odahordott sár, és jelentős károkat okoz az épületben.