regio UE GR MDRAP sdp fonduri_ue
Search

A bonyhai Teleki-kastély

A bonyhai Teleki-kastély történetében négy jelentős építési szakaszt külöböztetünk meg: a Bethlen Farkas által 1545-ben építtetett részt; az id. Bethlen Elek által a XII. század végén megvalósított újraépítést, amelyet fia, ifj. Bethlen Elek fejezett be 1719. előtt.

A kastélyt a XVIII. század végén különféle barokk stílusú elemekkel díszítetették, a XIX. század közepén pedig elvégezték az utolsó jelentős változtatásokat az épületen, amikor a kastély elnyerte a jelenlegi alakját.

A leltár szerint a kastélynak erődített jellege volt. Az épületeket erős kőfallal kerítették be, melynek négy sarkán egy-egy nyolcszögű bástya állt, a déli oldalán pedig egy kapu. A kastély észak-nyugati, dél-keleti tájolású, tehát keleti, déli, nyugati és északi bástyákról beszélhetünk. A keleti bástyában volt kialakítva a kastély kápolnája, amelynek a belsejét Lukinich Imre művéből ismerjük, amelyben egy rajz is megjelent a a kápolna reneszánsz ajtajáról. A kétszintes főépület az északi és keleti bástyák között helyezkedett el. A négy bástya közül mára csak az északi maradt meg, mivel közvetlenül a főépülethez volt csatolva. A lakóépület gazdasági épületekkel volt körbevéve, például a konyha és a sütőház az északi és keleti bástyák között helyezkedett el. A kastély körül egy park, veteményeskertek, gyümölcsös és halastó volt.

A kastély utolsó jelentős építési szakasza a XIX. században zajlott, Bethlen Farkas (1813–1870) idejében. Bethlen Farkas átepíttette a kastélyt, a korra jellemző romantikus stílusban, félkör alakú stíluselemeket használva (Rundbogenstil), amelyek ma is láthatóak.

Az 1948-as államosítás után a kastély rohamosan romlásnak indult. Az erődített falai, saroktornyai eltűntek, anyagát a helybéliek építőanyagnak használták fel. 2008-ban a kastély újra a család birtokába kerül, Bethlen Fruzsina, ifj. Bethlen Ádám lánya tulajdonába, aki az ingóságokat elszállíttatta, és a kastélyt az Erdélyi Református Egyházkerületnek ajándékozta.