regio UE GR MDRAP sdp fonduri_ue
Search

Gernyeszegi Teleki-kastély

A gernyeszegi öt tornyos középkori kastélyt, amelyet a Maros folyóból táplált védelmi árok vesz körül, 1462 és 1465 között építtette Erdélyi István.

A kastélyba egy felvonóhídban folytatódó téglahídon keresztül lehetett bejutni. Az uradalom a XVII. század második felében kerül a Teleki család birtokába, széki Teleki Mihály révén, aki Erdély kancellárja és a fejedelem környezetében lévő befolyásos személyiségek egyike volt Apafi Mihály idejében.

1686 és 1687 között Teleki sok változtatást végez a gernyeszegi kastélyán, többek között egy új szárnyat emel, magasabbra építteti és a tornyokat faragott kővel kidíszítteti, erdélyi reneszánsz stílusban. Megemlékezéseiben megemlíti a virágos- és veteményes kertjeit is. Az épületet 1755 és 1766 közott teleki egyik utódja, Ráday Gedeon építteti újjá.

Teleki József folytatja az édesapja által megkezdett munkát a gernyeszegi birtokon. A palota épületeinek munkáival párhuzamosan a gróf 1789 és 1792 között rendbehozatja a régi védőárok és palota közti területet, a Nyugat-Magyarországi korabeli barokk kertektől nagyon eltérő francia kertet, a magyar néprajzból ihletett művészi virágágyásokkal. 1790-ben megalósul az üvegház is, a „Virágok nagy háza”.

A palota a Grassalkovich paloták stílusában épült. U alakban alakították ki, kupolaszerűen kiemelkedő, háromy tengelyű központi pavilonnal. Az épületnek alagsora, földszintje, emelete és padlása van. A palota szárnyai a park felé néző kiterjedt díszkertet fognak közre. A homlokzatok díszítése egyszerű, az egyetlen díszesebb ezek közül a központi pavilon. Ennek a homlokzatát kettős pilaszterek díszítik jóniai oszlopfőkkel és rokokó stílusban díszített boltíves ablakokkal, amelyek fölött egy-egy másik, ovális ablak van.

Az 1800-as évek elején Teleki József a francia parkot angol parkká alakíttatta át, sétányokkal és ritka fafajtákkal, kihasználva a középkori kastély régi védőárkának történelmi hangulatát. Ami a gernyeszegi birtokot illeti Teleki Domokos idején, mint sok más erdélyi kastély esetében, a forradalom leverése érdekében a Habsbsurgok segítségére érkező orosz csapatok 1849-ben feldúlták.

Teleki Domokos gróf számos szobrot hozatott a kastély parkjába, amelyek körül ma 9 áll a palota parkjában, erősen leromlott állapotban. A Júnót ábrázoló szobor eltűnt, és csak egy üres talapzat maradt a helyén. A négy törpét az idő és a nemtörődömség néhány megcsonkított és erodálódott kődarabbá változtatták.

A XX. század elején a palota a Teleki Téka alapítójának leszármazottja, Teleki Sámuel kutató képeslapgyűjteményének és több, mint 6000 példányból álló könyvtárának is otthont adott.

A második világháború végén az épületet kifosztották és a könyvtárat tönkretették (a könyvek egy részét megmentették és a marosvásárhelyi Teleki Tékában és az Aradi Múzeumban őrzik). 1949-ben az épületeggyütest államosították, 2006-ban pedig visszaszolgáltatták a tulajdonosoknak, a Teleki család utódainak a tényleges birtokába viszont 2011-ben került. Jelenleg ők szeretnék a palotát és a parkot helyreállítani és a turisztikai körforgásba bevezetni.