regio UE GR MDRAP sdp fonduri_ue
Search

Az erdőszentgyörgyi Rhédey kastély

Erdőszentgyörgy szép és nevezetes épülete a Rhédey család kétemeletes,

zárttömegű, későbarokk díszítésű kastélya.
A XVIII. század végén építette gróf Rhédey László a család tulajdonában lévő régi kastély helyén, de annak anyagát részben felhasználták. Ezt a tényt igazolják pincéjének vastag falai, melyeket részben meghagytak az újjáépítésnél.
Orbán Balázs művében megjegyzi, a régiek is mesélik, hogy a régi kastély helyén eredetileg egy apátság volt, mely a szomszédságában álló templomhoz tartozott és a két épületet az út felett folyosó kötötte össze. Sajnos, ezt a tényt semmi sem bizonyítja, annyi azonban bizonyos, hogy költséges megoldás lett volna egy ilyen folyosó építése. A régi és az új kastély építési ideje pontosan meghatározható, hiszen Benkő Károly leírása szerint az új kastély keleti ajtója fölött kétoldalt következő felirat volt: „Doma Aedesquas vides Ad amonea cucull. Littora Cum ipsis Patriae initiis positos Et jam A MDCLXIII vetustate collapsos.
Ab uno majorum Renovatas Nunc vicissim injuria temporum Desolatas Regius per Abam et Saroltam S: Stephanni Sanguis Legitimus harum haeres”
„Comes et Reg. Camerarius Ladislaus Rhédei de Kis Rhéde Cum Conjuge Carissimo Aghneta Baronissa Intzédi de Nagy Várad Annis MDCCCVII-MDCCCIX. Ad insignem hanc molem Cultu sane splendidiorem ut esse hic Sibi et suis posterisque eorum Fixa pietatis pacis et concordiae Sedes Restituerunt...”
Tehát a régi kastély építési ideje 1663. A jelenlegi kastély helyén egy díszes régi kastély állott, amelynek rendkívül magas bástyái, díszes termei voltak, s e termekből az utca felett keresztül a templomba egy fedett folyosó vezetett, amelynek templomi bejárata ma is észlelhető a mai keleti bejáró mellett, a nyugati oldalon. Erről a ma már nem létező kastélyról egy 1774. évi conscriptió feljegyezte, hogy a kastélyt övező épületgyűrű három sarkán bástyaszerű építmény áll. E bástyákból jelenleg egy maradt fenn. A régi kastély tulajdonosa a Kornis-család volt, 1647-től pedig gróf Rhédeyek. A kisrédei gróf Rhédey család az Aba nemzetségből ered. Az erdélyi ág I. Rhédey Jánostól származik, aki 1639-ben cserélte el testvérével, I. Rhédey Istvánnal magyarországi jószágait, és telepedett le Erdélyben. Ő kapta Bethlen Gábortól Erdőszentgyörgyöt birtokul.
A felirat tanúsága szerint kastély újjáépítését 1809-ben fejezték be.
A kastély földszinti és emeleti helyiségei, összesen 13 szoba egy központosan elhelyezett hall körül U alakban helyezkednek el, a hallban lévő díszes falépcső körül. A hall és az emeleti nagyszalon sík mennyezete sablonnal festett késő barokk mintás, termei fehérre meszeltek voltak. A földszinti helyiségek felett általában keresztboltozatokat, a pince felett pedig dongaboltozatokat falaztak. A földszint és az emelet alaprajzi elrendezése hasonló. Az emeleti nagyszalon belmagassága nagyobb, de ezt a magasságot az államosítás után csökkentették, közbeiktattak egy fagerendás mennyezetet az ovális ablakok parapet szintjében. Szerencsének mondható, hogy az említett sablonos festést nem semmisítették meg. A pincét a földszinttel, az emelettel, valamint az emeletet a padlással összekötő titkos lépcsőket a vastag falba helyezték, húzottfokú lépcsők formájában.
Homlokzatai a késő barokk és empire jegyében készültek, a hall és a nagyszalon ovális „ökörszem” ablakokkal. A bejárat feletti erkély a hall szintjén kőkonzolos. Az ellenkező oldalon lévő emeleti szalon előtti erkélyt hat dórfejezetes kőoszlop hordja. Az emeleti ablakok keretezése díszesebb, mint a földszinten lévőké.
A kastély körüli főúri parkot egy múlt századi metszet örökítette meg, amelynek alapján fogalmat alkothatunk a franciakert pompájáról és szépségéről. Sajnos, a nagy kiterjedésű parkot részben beépítették, részben földművelésre használják, csupán egy kis kert maradt a kastély előtt, melynek udvarán van a két öl magasra felszökő kútja.
Ezekből ma már semmi sem maradt. A franciakertet, akárcsak a Havadtő felé vezető kettős jegenyesort Beurey Ferenc tervezte és kivitelezte, akinek az emlékoszlopa a református templom mellett található. Beurey Ferenc 1774-ben született Bruxellesben, 1835-ben halt meg Erdőszentgyörgyön. A jegenyesorból 1903-ban már csak két szál árválkodik, 1910-ben azt is kivágják. A park öles fáit az 1950-es években vágatta ki egy ügybuzgó párttitkár.
A Kalandos hegy tetején található a kripta néven ismert épület, melyben jelenleg nincsenek koporsók. Az ódon kastéllyal kapcsolatosan Erdőszentgyörgyön is a közérdeklődés tárgya az öregektől hallott ködös história: egy bizonyos alagút egykori létezése. Beszélnek alagútról, mely a kastélyból kezdődik és levezetett a folyó irányába. Ennek léte nem valószínű, mert a 400-450 méter hosszú és 140 méter szintmagasságot összekötő alagút költségei sokszorosan meghaladták volna a kastély értékét.
A kastély körüli parkot egy múlt századbeli metszet örökítette meg. A képen látható a gyeppel borított részeken kanyargó sétautak, az átlósan rendezett négyszögre nyírt bokrok, a közepén két öl magasra lövellő szökőkutak, a háttérben lévő fenyves erdőből kifehérlő Pán-templom, a gloriette. A metszet alapján fogalmat alkothatunk a franciakert szépségéről és pompájáról, mely természetesen nem volt egyedülálló Erdélyben.
A Rhédey-birtokot 1885-ben a kastéllyal együtt eladják Schuller Rudolf nagybirtokosnak. Tőle a román állam 1935-ben megvásárolja közigazgatási célokra. 1948-ban államosítják, itt rendezik be az erdőszentgyörgyi rajoni székhely adminisztrációját, majd 1960-tól iskolaépület. A felújított kastély alsó szintjén működik az Országos Turisztikai Tájékoztató központ, illetve Bodor Péter emlékszoba és más kiállítások kaptak helyet. Az emeleten 2019 szeptemberében megnyílt a Mysteria Residentiae Rhédey kiállítás, amely öt, tematikusan berendezett szoba által mutatja be a Rhédeyek életét, hangsúlyt fektetve a település leghíresebb szülöttjének, Rhédey Claudia, sorsára. Ezenkívül az elárasztott Bözödújfalu emlékét örző szoba is várja a látogatókat.

A kastély látogatása az alábbi rend szerint lehetséges:

Szezonban (május 1-szeptember 30):

Hétfő-Péntek: Belépési órák: 09.00, 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00, 15:00, 16:00

Szombat-Vasárnap: Belépési órák: 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00, 15:00, 16:00

Szezonon kívül (október 1-április 30):
Hétfő-Péntek: Belépési órák: 09.00, 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00, 15:00
Szombat: Belépési órák: 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00

Vasármap: Zárva

Érdeklődni a 0743 055 922 telefonszámon vagy a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

GPS: 46.431928, 24.836887

 MG 0618

 MG 0479

71210749 2389538891093898 7426104931318235136 o

 

70460030 2389538461093941 5998127484783034368 o