regio UE GR MDRAP sdp fonduri_ue
Search

Ünnepi szokások, jeles napok

Kosaras bál
A Kis-Küküllő mentén régi hagyomány a kosaras bál. A bált két néven lehet megnevezni:
• Házasember bál: csak férj és feleség mehet, fiatalok (nem házasok) nem
• Kosaras bál: az ételt meg italt kosárban viszik

A második megnevezés még ma is teljességében őrzi tartalmát, leterített kosárban viszik a szükséges dolgokat. Az első megnevezés tartalma az évek folyamán változáson ment át, míg ma csak a fiatal házaspárok mennek el a bálba, addig régebb az idős házasok is résztvettek, főleg azért mert mindig valamilyen színdarab került előadásra, melyben egyaránt szerepeltek idősek és fiatalok. Napjainkban sajnos már színdarabot nem adnak elő, de a részvevők között a legidősebb és legifjabb házaspár jutalomban részesül..
A régebbi bálokban zene úgy volt, ha énekeltek a férfiak és nők egyaránt, melyhez a jókedvet az ital adta meg a legtöbb esetben, ezért egymást mindig megkínálták. A napjaink báljaiban már zenész szolgáltatja a zenét, így az éneklés háttérbe szorul, de a kínálgatás nem marad el.
Az ilyen bálok az idősek szívében mély nyomot hagytak, s remélhetőleg az elkövetkezendő nemzedék is így lesz ezzel.

Húsvét és húsvéti bál
Már az ünnepet megelőző héten nagy a készülődés minden háznál. A gazdasszonyok, leányok sütnek, főznek, takarítnak.
Régebben nem így festették a tojást mint ma. Festékpor helyett hagymát használtak, s csak piros tojást festettek. Napjainkban már több színben ragyognak a tojások és mintásak, melyet levél segítségével nyernek. Ez a húsvét első napi fő foglalkozás az úrvacsora vétel mellett.
Húsvét első napján este kerül sor a húsvéti bálra. Ehhez különösebb szokás nem kapcsolódott se régebb, se ma. De régebbről szükséges megemlíteni, hogy ezek is színdarabos bálok voltak.
Nagyon fontos a bál megrendezése, hiszen húsvét másodnapjára virradó reggelre sok helyen lehet látni hiányzó kapukat. A fiúk éjszaka kaput lopni járnak, s ahol a gazda figyelmetlen, a lány pedig nem őrzi a kaput, ott elviszik és elrejtik. Ha sikerült a kapulopás, akkor másnap reggel az egész család a kapu keresésével foglalkozik. A gazdák megpróbálnak védekezni a lopás ellen: lezárják a kaput, kutyát kötnek a kapu mellé vagy előre elrejtik a kaput. De az ilyen gazdáknak is bosszúságot okoznak a tolvajok: fűrészport öntenek a kapu elé, így másnap reggel kapusepréssel kezdik a napot a tulajdonosok. Ha valaki a kaput nem találja meg, akkor az meg kell tudja, ki vitte el a kaput, az pedig visszaviszi fizetség fejében. A fizetség legtöbb esetben a bor.
Húsvét másodnapján kerül sor a locsolásra. Minden lányt meglocsolnak, ünnepi versekkel köszöntnek, azért, hogy ne hervadjon el a lány. Nem egy időpontban játnak a különböző korosztályú legények. Reggel és a déli órákban járnak locsolni a kisfiúk, (általános iskolások). Fő céljuk, hogy minél több pirostojást begyűjtsenek, sőt a rokonoktól még pénzt is kapnak. Ezeket locsolóversért és illatos vízzel, spray-vel való locsolásért kapják. Néha még virágot is tűznek a fiúk mellényére távozáskor.
A kisfiúk után következnek, a délutáni és esti órákban a legények, vagyis a konfirmált fiúk. Ők már nem fogadnak el pirostojást, csupán süteményt és italt. Közülük már sokan verset sem mondnak, csak bekéreznek : Szabad-e locsolni?
A késő délutáni órákban, este útra kelnek a férfiak is, de ők leginkább csak a rokonokat és szomszédokat öntözik meg.
A húsvét harmad napja már nem is számít igazi ünnepnapnak, ekkor már minden visszatér a régi, hétköznapi kerékvágásba.

Paşte parta decorata

A szüreti bál
A szőlőtermés begyűjtésével járó fáradtságot egy tánccal egybekötött mulatozással ünnepelték régen. Ma már az ősz beálltával, vásárolt szőlőből tartják meg.
A rendezők, vagyis a csőszök, a bál előtt két-három héttel hozzálátnak a rendezéshez. A csőszlegények legelső tennivalója, hogy párt hívjanak maguknak, vagyis csőszlányt. Régebb csak a katonaság előtt álló legények voltak csőszök, manapság már minden legény lehet, aki konfirmált.
Ettől a pillanattól kezdve minden este összegyűlnek táncpróbákra, ahol azok, akik már voltak csőszök, betanítják a táncot a kezdőknek. Ez a tánc egy hagyományos tánc, évek óta minden évben ezt járják el a csőszök.
Időközben kibérelik a kultúrtermet a bál rendezésére, házat bérelnek a közös vacsorához, a fiúk összepótolják a szükséges pénzalapot, lovat és szekeret kölcsönöznek a felvonuláshoz, a lányok szalagot vásárolnak. A résztvevők megválasztják a csőszkirályt, aki általában a rangidős legény. A lány, aki az ő párja, lesz a csőszkirályné. Ezt a párt az különbözteti meg a többi pártól, hogy a fiúk által a székelyruha felett viselt szalag helyett a csőszkirály fehér szalagot visel, s a lány is visel fehér szalagot.
A bál időpontjának eldöntése és zenész hívása után, a szomszédos falvakban a megszokott helyeken meghívót ragasztanak ki. Minél hamarabb jelennek meg a meghívók, annál jobb, mert így más faluban nem teszik arra a napra a bált, s minél több személy szerez tudomást a bálról, annál többen jelennek meg.
A nagy napot megelőző napon kell rendbe tenni a kultúrotthont és környékét, el kell készíteni a szőlőállványt, melyen a szőlők függnek és mely körül a csőszök a táncot járják, el kell készíteni a 3 szőlőkoszorút. A fiúk pedig ezen a napon szoktatják össze a lovaikat a felvonulásra.
Szombaton népessé válik a kultúrotthon környéke. Itt gyülekeznek a csőszök és az őket látni kívánó lakosok.
A déli órákban a fiúk székelyruhában és lóháton elmennek a lányok elé. A lányos háznál a lovakat szalaggal és virággal díszítik ki. A fiú is megkapja kiegészítőít: a piros szalagot és fehér árvalányhajat a kalapjába. Egyedül a csőszkirály kap színes árvalányhajat. A lányok kiegészítője a székelyruha mellett a párta, emellett a csőszkirálynő is visel fehér szalagot.
A kultúrotthon előtt elkészítik a fényképeket, majd főpróbát tartanak, az esti bemutató előtt eljárják utoljára a táncot, az ott levő falubaliek ekkor már megnézhetik őket. Ezután elindulhatnak a felvonulásra. Énekelve végigjárják a falu minden utcáját és a szomszéd falvakat. Néhány helyt a menet megáll kínálásra, melyet a helybeliek adnak. A felvonulási alakzat kötött: legelöl megy a csőszkirály, őt követik párosával lóháton a csőszlegények, a sor közepén a lányokat és a zenészt szállító szekér, majd ismét lovagló csőszök.

A felvonulás célja, hogy minél több embert elhívjanak a bálba, s aki nem akar menni, azt csalogassák, kedvet csináljanak neki. Ezért a kapukban ácsorgó és a felvonulást leső embereknek gyakran odakiálltják: Jöjjenek a bálba, Várjuk a bálba.
A felvonulást követően a fiúk hazaviszik a lovaikat és ismét gyűlekeznek, most már a vacsorára kibérelt háznál, ahol a szülők az elkészített vacsorával várják őket. A vacsora alapanyagát a lányok pótolják össze.
A vacsora ideje alatt a bál már megkezdődik a csőszök nélkül, mert ők csak 23 óra körül vonulnak be a helyszínre, amikor már begyűlt a nép. A háztól a kultúrotthonig énekelve és a táncnak megfelelően felállva mennek.
A hagyományos tánc eljárása után az első két tánc a csőszöké. Ezután kezdődhet a szórakozás. A bál elején felolvassák a szüretibál 7 parancsolatát. De a törvények, parancsolatok ellenére mindig akadnak tolvajok. Őket próbálják elfogni a szemfüles csőszök, s ha sikerül elkapni, akkor bírságot fizettetnek vele. A bál éjszakájának teltével a szőlő ára mindig lennebb esik, melyet kikiált a csőszkirály. Időközben kisorsolják a két kisebbik szőlőkoszorút, melynek közepén egy-egy liter bor van, valamint elárverezik a harmadik koszorút a pezsgővel, a kezdő pénzalapot a csőszök határozzák meg. Reggel fele a szőlő ára addig esik, mígnem ingyenes lesz.
Miután mindenki távozik, a csőszök részt vesznek a közös reggelin, majd mindenki hazamegy. Este újból összegyűlnek a szórakozás folytatásához, és a kultúrotthon kitakarításához. Az összegyűlt pénzből kifizetik a zenészt, a készített képeket, s a többi megmaradt pénzt a fiúk között kiosztják.
A szüretibál egyrészt a legénnyé avatás része, hisz régebb csak a berukkoló fiúk lehettek csőszök és csak egyszer, ma már többször lehetnek csőszök a fiúk és a lányok is. Másrészt a szüretibál megrendezése a falu fiataljainak felnőttként való bemutatkozása és a közösséghez való tartozás kinyilvánítása. Egy jól megrendezett bál, mely nem könnyű feladat, még sokáig él a falubeliek emlékezetében.

Balul strugurilor

Karácsony és karácsonyi bál

Az év legnagyobb és legnépszerűbb ünnepe a karácsony.
Ünnep szombatján a templomban, istentisztelet után, a kisiskolások ünnepi műsort adnak elő, a feldíszített karácsonyfa körül, énekelnek, verset mondnak.
Sötétedés után kezdődik a betlehemezés, amely a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokások közé tartozik. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll.
Szintén karácsony előestéjéhez kapcsolódó szokás a kantálás. A kantálók csoportosan házról házra járva az ünnep gondolatkörét felidéző énekeket énekelnek és jókívánságokat, köszöntőket mondanak.
Ünnep első napján szokták megrendezni a hagyományos karácsonyi bált.

Craciun