regio UE GR MDRAP sdp fonduri_ue
Search

Munkához fűződő szokások

Lekvár főzés
Régen és ma egyaránt kedvelt volt a lekvárfőzés, befőzés. A háziasszony a nyári gyümölcsökből minden évben eltesz néhány üveggel a téli napokra.

A paraszti gyakorlatban eredetileg cukor nélkül tették el a gyümölcsöket, közülük legnépszerűbb a szilvalekvár volt.
A felszedett szilvát kimagolták, sokszor kaláka formájában, mivel mindig nagy mennyiségben főzték. A kimagozott gyümölcsöt rézüstbe tették, melyet katlan fölé helyeztek, és óvatosan tüzeltek alatta. A gazdasszony már korán reggel nekifogott a lekvárfőzésnek, mivel ez egy teljes napig is eltartott és állandó kavarást igényelt. A „ szilvaciberét” egészen sűrűre főzték.. A kész lekvárt cserépedényben tárolták régen, ez manapság üvegedényben (befőttes üvegben) történik.

Fierberea dulceţii

Hústartósítás
A Kis-Küküllő mentén a hús tartósításának a ma is ismert módja a füstölés, mely a disznóvágás folyamatának része. A füstölés helye a szabadkémény, de léteznek külön erre a célra épített füstölőházak is. Az így füstölt élelmiszereknek (kolbász, májas, hús) jellegzetes finom zamata van.
A hús konzerválásának újabb módja a lesütés. A lesütött, megsült húst nagyméretű edénybe rakják, majd olvasztott zsírral leöntik. A zsír a levegőtől elzárja a húst, így nagyon hosszú ideig fogyasztható marad.

Conservarea cărnii

 

Kenyérsütés
Még ma is sok udvar részét képezi a kemence. Ennek a legnagyobb feladata a kenyérsütés volt. Napjainkban már nem nagyon sütnek házi kenyeret, de azért a kemencét még őrzik. Kalácssütésre is használták, mert így jobb íze van a kalácsnak.
A boglya formájú kemence legegyszerűbb változata a karóból, vesszőből készült vázú és betapasztott kemence. A helyhez kötött kemence későbbi fajtái vályogból, téglából készültek.
A legtöbb falusi idős asszony még ma is tud kenyeret sütni. A kenyér elkészítése bonyolult munkafolyamat. A kenyér minősége elsősorban a liszt összetételétől függ, majd a kelesztéstől, kovászolástól, dagasztástól stb. A tésztából nem csak kenyeret készítenek, hanem cipót is, mely a gyermekek csemegéje. A megsült kenyér tetejét megverik, hogy az elégett rész lehulljon. Egyszerre 5-6 darab kb. 5 kg-os kenyeret szoktak sütni, amely egy közepes családnak két hétre elegendő.

Coacerea pâinii

Szappanfőzés
A házi szappant általában rézüstben főzik, mely erre a célra készült. Az üstbe kb. 6 liter vizet tesznek, mely ha lehet eső- vagy patakvíz, hanem akkor kútvíz. Ehhez adják hozzá a disznóvágástól megtartott faggyút, hulladékzsírt, marószódát s végül a sót. A főzési idő kb. 3 óra.
Miután a szappan kezd elválni a lúgtól, leveszik a tűzről, hagyják kihűlni. Miután kezd hűlni, szűrőkanállal ládába teszik vizes rongyra. Másnap, száradás után felvágják és tovább szárítják.
Ma is sokszor felhasználják az így készült házi szappant, főleg a nyári szőnyegmosásra, az idősebb asszonyok a vászonruhák kifőzésére, de még hajmosásra is.

Fierberea săpunului de casă

A székelykapu készítése
A Kis-Küküllő mentén hagyománya van a székelykapu faragásnak. Ezeket a kapukat gazdag változatosságban készítik és díszítik.
A kapuk alapanyaga a cserefa, melyet megmunkálni nem könnyű. A kapura ráfaragott minta többféle lehet, az ízlésnek megfelelően: tulipán, szegfű, rózsa, szőlő. Ezek a minták emelik ki a kapu teljes szépségét, melyeket az ügyes kezek nagy óvatossággal faragnak ki a megfelelő szerszámokkal: fejsze, gyalu és különböző fajta vésők.
Általában a kiskapu felé feliratot is faragnak, ami több változatban lehet:
- A készítő neve és a készítés ideje.
- Békesség a bejövőnek, egészség a kimenőnek.
- Isten segedelmével készült-készítő neve.
Ezeket a kapukat lefesteni is lehet, de inkább csak lelakkozni szokták, hogy maradjon meg a fa eredeti színében. A székelykapu elkészítéséhez két erős kéz és sok türelem szükséges.

Confecţionare porţi secuieşti